Lhászáig hosszú az út ( 1986)
sudory 2004.11.03. 21:49
ez egy vélemény a könyvrőll: " Gondolom, L.L.L. neve hallatán sokaknak az "eltünedező hullák" stílusú művek jutnak az eszükbe. Nos, ez a könyv egyáltalán nem olyan. Színvonalát tekintve tűrhető (sőt, ifjúkorom egyik kedvenc könyve volt), ami pedig leginkább magával ragadott, az a lehetőség volt, hogy az itt ábrázolt sárga- és vörössüveges szerzeteseket (mint papok és varázslók) kapásból átvihettem a saját világomba.
Ha olyan környezetben játszotok, ahol a mágia tényleg mítikus, és valahol a pszi környékén mozog, de még éppen elég kemény ellenfele a csupasz acélnak, akkor a könyv segíthet megragadni a hangulatot."
Jobblétre szenderül a dalai láma; főminisztere, Amnye rinpócse megbízza a fiatal, okos, talpraesett Melong szerzetest, kutassa fel őszentsége utódját, azt, aki a megboldogult halála pillanatában született. Jól megrendezett "csodákkal" Melongnak halott-támasztó hírét keltik, s ezután kerekedik csak fel. Kutatóútja azonban öt évet vesz igénybe, míg roppant hányódások és nélkülözések után fölleli a bűvös jelek megjósolta helyet és az ötéves kisfiút, az elhunyt láma újjászületését. Sikerül-e visszatérnie Melongnak kis védencével Lhászába, szörnyű szenvedések, fáradalmak és halálveszedelmek árán? S vajon nem éri-e ott mindennél nagyobb csalódás a derék, kötelességtudó fiatalembert? Erről szól ez a lenyűgözően izgalmas, érdekes és tanulságos regény.
|