A történetet egyes szám első személyben előadó főhős az Angol Királyi Rovartani Társaság tagjaként kutatóútra indul Burmába, a Nágaföldre. Küldetésének hivatalosan bejelentett célja rovargyűjtés, de valójában az Interpol megbízásából utazik az amerikai néger Winter hadnaggyal együtt, aki szintén inkognitóban van: szökött katonát és lecsúszott alkoholistát alakít. Igazi megbízásuk az, hogy felderítsék hét nemrégiben eltűnt, csodaszép lány hollétét, - akik közül hat Európából, egy az USA-ból kelt útra, s közös jellemzőjük, hogy mindegyikük azt emlegette indulása előtt: elmegy új életet kezdeni Holdanyóhoz. A két nyomozó a "Paradicsommadár" elnevezésű bárkán ismerkedik meg Santarcangeli atyával, aki a Vatikán titkos megbizottja, s az a feladata, hogy utána járjon a burmai őserdő mélyén levő missziós házban zajló titokzatos eseményeknek. Egy ködös éjszakán a főhős átvágott torkú, a harikrisnaszektához tartozó fiatalembert talál a kabinjában. Ruháit átkutatva kiderül, hogy a svéd bűnügyi rendőrség munkatársa volt az álruhában utazó férfi. Ezt az a nála talált fénykép is valószínűsíti, amely a hét évvel ezelőtt Burmában nyomtalanul eltűnt svéd régész professzornőt, Annemarie von Asche-t ábrázolja. Még ezen az éjjelen léket kap a bárka, de a két nyomozó és a pap az utasokkal együtt nagy kínnal mégis partot ér. A főhős később megismerkedik két nagyon csinos orvosnővel, akikről kiderül, hogy a Lőwenroth-féle szeretetházban dolgoznak. Ide szól a főhős ajánlása is, és ő nem sokat tétovázik: "szegény hajótörött"-ként mutatkozik be, s így kér segítséget Lőwenroth doktortól. Rengeteg kaland után a nyomozók fényt derítenek az eltűnt lányok hollétére és megfejtik Holdanyó rejtélyét is. Nekem ez is nagyon tetszett, talán még jobban is mint az előző kettő...olvassátok el, mert megéri...