"— Elkaplak, Ilmet — morogta v�szj�sl�n �s megragadta a feh�rszem� csukl�j�t. — Kandah�r �ta szerettem volna a szemedbe n�zni… — Nyugodtan belen�zhetsz — lihegte a m�sik, �s felh�zott t�rdel �gy�kon r�gta Vain�t. — Tudod, Heinaste, hogy mindig is jobb voltam n�lad, �s az is maradok! Sz�val… nem robbant�l fel…? Hazudott ez a szaros k�ly�k! �gy is j�. Legal�bb most biztos leszek a dolgomban! Felny�g�tt, amikor Vaino nyitott teny�rrel a nyak�ra csapott. Pisztolya koppanva a padl�ra hullott. — Meg�llek, Jaan! — �n… t�ged, te… rohadt. H�t nem… d�gl�tt�l meg Afganiszt�nban…? B�r a t�r sz�k volt a vereked�shez, Ilmet �rtette a dolg�t. Megragadta Vaino nyak�t, felh�zta a t�rd�t, hogy v�dje �gy�k�t, mik�zben m�sik kez�vel a keszty�tart� fel� ny�lt, ahol a vad�szk�s�t tartotta."