�vsz�zadok �ta legend�k �vezik: az eur�pai ember szem�ben Tibet a megtestes�lt csoda, ahol a l�makolostorokban titokzatos szertart�sok folynak, s a szerzetesek olyan fizikai �s lelki tulajdons�gokkal rendelkeznek, mint sehol m�sutt a vil�gon. Halottak kelnek �letre �s lejtenek furcsa t�ncot a halott�leszt� var�zsl� t�nyked�se nyom�n; szerzetesek emelkednek a leveg�be, legy�zve a neh�zs�gi er�t; a havas fenns�kon felt�nnek a transzban fut�k, akik napokon �t �lelem �s pihen�s n�lk�l futnak a jeges pusztas�gokon, hogy �zeneteket k�zvet�tsenek egyik kolostorb�l a m�sikba. Titokzatos szertart�sok folynak a temet�kben is, s a f�lmeztelen szerzetesek a t�l jeges hideg�ben sem fagynak meg att�l a lelki eredet� h�t�l, amely �tj�rja �ket. Feketem�gi�t ural� var�zsl�k bocs�tanak j�ges�t a vet�sre; d�monok ragadj�k el a v�dtelen p�sztorokat, ha csak a d�moncsapd�k meg nem �ll�tj�k �ket. Igaz-e mindaz, amit Tibetr�l �vsz�zadok �ta terjesztenek utaz�k, j�sok, m�gusok, kalandorok �s gyan�s k�nyvek �r�i? Erre keres v�laszt az ismert �r� �s a tibeti kult�ra kutat�ja, L�rincz L. L�szl�.